Valóban a legnagyobbak kaptak elismerést: átadták a Libri irodalmi díjakat

Tolnai Ottó költő, valamint Csukás István író és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát emlék- és életműdíjakkal méltányolták.

Tavaly óta nem zsűri, hanem kizárólag az olvasók döntenek a Libri irodalmi díjakról, vagyis azé a kitüntetés, akinek az előző évben a legtöbb példányszámban kelt el a könyve. A több kategóriában kiosztott elismerés azt mutatja, hogy a családtörténetek, a transzgenerációs traumák, Borbás Marcsi és Korda György még mindig nem mentek ki a divatból.
A 2026-ban útjára indított Libri irodalmi díj néhány év kihagyás után 2024-ben megújult formában tért vissza. A változtatás nem csak a kiválasztási szempontokat érintette – vásárlásaikkal az olvasók szavaznak –, a kategóriákat is kibővítették. Ennek megfelelően idén 12 művet, illetve azok szerzőit díjazták, első alkalommal ismerve el a legolvasottabb pszichológia és gasztronómiai könyveket. Az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó gálán emlék- és életműdíjakat is kiadtak, amelyekkel a tavasszal elhunyt Tolnai Ottó költőt, valamint Csukás István író és Sajdik Ferenc grafikusművész méltatták.
Ezt is ajánljuk a témában
Tolnai Ottó költő, valamint Csukás István író és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát emlék- és életműdíjakkal méltányolták.
„Az olvasás, a könyvek értékteremtő ereje ma talán még fontosabb, mint eddig bármikor. Mi a Librinél tisztában vagyunk ezzel a feladattal és felelősséggel, és nap mint nap teszünk azért, hogy a könyveink mindenhova el tudjanak jutni, ahol csak szükség van rájuk. A szerzők és az olvasók nélkül azonban mindez lehetetlen küldetés volna” – fogalmazott Köbli Gyula, a Libri ügyvezető igazgatója a Budapest Music Centerben megrendezett ünnepélyes átadón.
Az ő szavait erősítette meg Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója is, aki úgy fogalmazott, mivel egyformán szeretnek minden könyvet, minden stílust és műfajt, ezért erősen hisznek benne,
hogy bármilyen kategóriában rá lehet találni kiemelkedő teljesítményekre.
„Rendkívül izgalmas évről évre látni, hogy az olvasóközönség milyen témák, szerzők felé fordul. Az ő választásuknak szeretnénk a Libri irodalmi díjakkal is hangot adni, vagyis a legolvasottabb, legnépszerűbb köteteket ismerjük el a most átadott díjakkal” – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Ezek alapján 2024-ben az év szépirodalmi kedvence Náray Tamás Apám szerint című regénye lett. Érdekesség, hogy a szerző ezzel duplázott, hiszen tavaly ugyancsak az ő alkotása (Barbara – A végzet) lett ezen kategória győztese. A Spanyolországban élő Náray idén nem tudott részt venni a gálán, de videóüzenetében elmondta, számára a Libri díj az értékesebb elismerések közé tartozik, hiszen a közönség ítéli oda, márpedig „mi, írók végső soron mindannyian a közönségnek, az olvasóinknak dolgozunk”.
Az év közönségkedvence Emerald Mayer A bél-agy kapcsolat című könyve lett, a tényirodalom kategóriát Edith Eva Eger A balerina című műve nyerte, az év legsikeresebb debütáló könyvének járó elismerésben L. Dézsi Zoltán: A Korda című életrajzi kötete részesült.
A határon túli legnépszerűbb szépirodalmi műnek Bán Mór és Karády Anna közös, Lillafüredi karácsony című krimi-kémregényét választották az olvasók.
„Minden író arról álmodik, hogy a történet, amit ír, egészen messzire eljut – így számomra egészen különleges érzés, hogy ennyire szerették a regényünket Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban, Kárpátalján és bárhol, ahol magyarul értenek” – mondott köszönetet Karády Anna a díjátadó után. A Hunyadi-sorozat révén már régóta jól ismert Bán Mór pedig azt hangsúlyozta, különös öröm, hogy egy szórakoztató regény bármely égtájon, a világ bármely pontján képes kikapcsolódást nyújtani, és reméli,
hogy az írásuk valóban az egész nemzetnek szól.
Az gyerekkönyve elismerést Bartos Erika kapta a Bogyó és Babóca sorozat legújabb részéért (Ki kicsoda?), és – maradva a gyerekirodalomnál – szerzői életműdíjjal ismerték el a Pom-pom mesék és A nagy ho-ho-ho horgász sorozatok szerzőpárosa, Csukás István író (posztumusz) és Sajdik Ferenc grafikusművész munkásságát.
Az év történelmi tényirodalmi könyvének G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros című munkájának szavazott bizalmat a vássárlóközönség, a legsikeresebb üzleti könyvért Sólyomi Dávid vehetett át díjat (Túl az osztalékon).
Ezt is ajánljuk a témában
Az elmúlt év történelmi tényirodalmi könyve lett az Orbán kontra Soros.
Az az év legjobb pszichológiai témájú kötete Bibók Bea az Ellopott felnőttkor című műve lett, gasztronómiában pedig pedig Borbás Marcsi Magyarország finom című kiadványa győzött. Utóbbis szerzője a hála mellett azt a reményét is kifejezte , hogy könyve nem csupán dísz lesz a könyvespolcon, „hanem rendszeresen használják majd a főzni szerető háziasszonyok – és persze a férfiak!”
Ugyancsak Libri irodalmi emlékdíjjal ismerték el az idén tavasszal 84 éves korában elhunyt Tolnai Ottót a Wilhelm-dalok című, először 1992-ben megjelent válogatott verseskötetéért.
Az év közönségkedvence
Emeran Mayer: A bél-agy kapcsolat
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott könyve)
Emeran Mayer, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Orvostudományi Karának világhírű professzora, közel negyven éve kutatja a bél- és idegrendszer kapcsolatát, kölcsönhatásait. A tudóst és gyakorló gasztroenterológust a kutatási terület úttörőjeként tartják számon, több mint háromszázhetven tudományos cikket publikált a témában. Könyvében egyedülálló alapossággal tárja fel, hogy a bélrendszer a benne élő mikrobákkal miképpen tudja befolyásolni gondolatainkat, érzelmeinket, viselkedésünket. A kötetet forgatva forradalmi megállapításokat, elképesztő érdekességeket tudhatunk meg a szervezetünk komplex rendszeréről.
Az év szépirodalmi könyve
Náray Tamás: Apám szerint
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve)
Náray Tamás bebizonyította, hogy a történelmi családregény műfaját kellő alapossággal ismeri és érti, ezért magabiztosan tudja megteremteni a fiktív térben saját, több szálon futó történeteit is. A Zarah és Barbara című, nagy sikerű trilógia után intimebb területre merészkedik, ugyanis múltjának, gyermekkorának emblematikus alakját teszi meg főszereplőnek, aki nem más, mint az édesapja. A lapokon keresztül egy olyan családfő képe rajzolódik ki, aki a tisztesség és a felelősségvállalás szabályrendszere szerint éli életét, aki bölcs meglátásaival, tanácsaival a szeretet útján tereli a hozzá legközelebb állókat. A könyv neki állít emléket.
Az év tényirodalmi könyve
Edith Eva Eger: A balerina
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve)
Edith Eva Eger magyar származású holokauszttúlélő, 1949-ben férje oldalán emigrált az Egyesült Államokba, ahol pszichológusi diplomát szerzett. Gyermekként arról álmodozott, hogy híres balerina lesz, ám a második világháború kitörésével egészen máshogy alakult a sorsa. Auschwitzba került, ahol saját bőrén tapasztalta meg a szisztematikus kegyetlenséget. De hiába volt a szögesdrót és a megfélemlítés, az álmokat és a reményt nem vehetik el az embertől. A szerző könyve nemcsak a túlélésről, hanem a választás szabadságáról, valamint az újrakezdés erejéről is szól. Megható, megrendítő és felemelő – valódi útmutató a reményhez.
Az év legsikeresebb debütáló könyve
L. Dézsi Zoltán: A Korda
(az év legsikeresebb debütáló könyve)
L. Dézsi Zoltán tudósított az athéni és a pekingi paralimpiai játékokról, volt híradós műsorvezető, készített életrajzi filmet, és dolgozott a Kékfény című bűnügyi magazin riportereként is. Szenvedélye az információátadás, nem is csoda, hogy Magyarország egyik legismertebb táncdalénekesének, Korda Györgynek és feleségének, Balázs Klárinak az élettörténetét az ő tolmácsolásában ismerheti meg a nagyérdemű. A házaspár tagjai őszintén mesélnek pályafutásukról, magánéletük különös pillanatairól és a kettejük között máig tartó szerelemről.
Az év történelmi tényirodalmi könyve
G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott történelmi témájú tényirodalmi könyve)
A politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója két meghatározó magyar szereplő, Soros György és Orbán Viktor kapcsolatának izgalmas és ellentmondásos történetét tárja fel. A szellemi egyetértés idővel útelágazáshoz vezette az üzletembert és a nagy tervekkel érkező politikust. Az ígéretes együttműködés hamar szembenállásba fordult, kapcsolatuk mára világszinten is szimbolikus jelentőséget nyert.
Az év üzleti könyve
Sólyomi Dávid: Túl az osztalékon
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyve)
Ritka az olyan eltökélt és tudatos befektető, vállalkozó, mint Sólyomi Dávid. Részvényekből passzív jövedelem, befektetési portfóliók összeállítása – mindez a kisujjában van. A szerző kézen fogja az olvasót, és feltárja előtte a pénz varázslatos világát. Választ kaphatunk többek között arra, hogy miként építhetünk stabil anyagi hátteret kellő tudatossággal és tervezettséggel. A közérthető útmutató évszázadok óta működő pénzügyi stratégiákra épül, amelyekkel passzív bevételi forráshoz juthatunk.
Az év határon túl legnépszerűbb könyve
Bán Mór – Karády Anna: Lillafüredi karácsony
(a 2024-es év határon túl legnagyobb példányszámban eladott könyve)
A Hunyadi című regényeposz szerzője, Bán Mór, valamint A füredi lány című történelmi regény megalkotója, Karády Anna egyedülálló, közösen jegyzett történettel lepte meg a múlt szerelmeseit. Feszes tempójú kémtörténet, káprázatos díszletek, fokozódó feszültség és persze Lillafüred mesebeli helyszíne – mintha csak filmvászonra kívánkozna a krimi jegyeit is magában hordozó szövevényes regény. A kötet a megjelenés után szinte rögtön karácsonyi bestsellerré vált.
Az év gyerekkönyve
Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Ki kicsoda?
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott könyve a 0–12 éves korosztály körében)
A kortárs meseirodalom nagy építészét tisztelhetjük Bartos Erikában. Nélküle és szívmelengető történetei nélkül nem lenne ugyanolyan az esti mese jelentős ideje. Fontos szerzője ő a gyermekeknek, fontos a gyermekeket nevelő felnőtteknek is, hiszen rajzaiból, játékos mondataiból gondosan tervezi meg azt a képzeletbeli világot, amelyben az egész család otthonosan érezheti magát. A szerző különleges kötetében a meseszereplőket valódi, természetbeni alakjukban ismerhetjük meg. Megtudhatjuk, hogyan élnek a katicabogarak, mit esznek a csigák, vagy hogy milyen hatalmas egy igazi szarvasbogár.
Az év pszichológiai könyve
Bibók Bea: Ellopott felnőttkor
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott pszichológiai témájú könyve)
Bibók Bea pszichológus és szexuálpszichológus neve szakmai körökben jól ismert, a köztudatba a parentifikáció folyamatát leíró, Ellopott gyermekkor című kötetével robbant be, amely alapjaiban változtathatta meg a rossz kötődési mintákról és a szülő-gyerek viszonyról kialakult képünket. Ennek folytatásaként jelent meg az Ellopott felnőttkor, amely részleteiben tárja fel az infantilizálás mögött húzódó pszichológiai okokat, valamint megmutatja, hogy milyen láthatatlan károkat okozhat a túlzott gondoskodás. A szerző pszichológusi tapasztalatokra építve segít felismerni és felszámolni a családon belüli éretlenség ördögi körét.
Az év gasztronómiai könyve
Borbás Marcsi: Magyarország finom
(a 2024-es év legnagyobb példányszámban eladott gasztronómiai könyve)
Borbás Marcsi, akire érdemes hazánk gasztroangyalaként hivatkozni, kulináris kalandozásai során időről időre tematikus receptgyűjteményekkel lep meg minket. Segít abban, hogy mélyebben is megismerjük Magyarország tradicionális ízvilágát. Könyve ízeken és illatokon át vezet el bennünket a téli ünnepek fogásaihoz: disznótorok, böjti fogások, karácsonyi menük és nagymamák süteményei elevenednek meg a lapokon.
Libri irodalmi emlékdíj
Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok
A kortárs magyar költészet utánozhatatlan egyénisége ebben az évben hagyott itt minket, mérhetetlen, fájó űrt hagyva maga után. Hagyatéka a hiány mellett temérdek nagy ívű lírai alkotás, gyönyörű szómontázs, csalhatatlan figyelem, egyedülálló tudáskorpusz. Tolnai Ottó művészi nagyságának az eredetileg 1992-ben megjelent Wilhelm-dalok című kötettel állítunk emléket. Versből építkező regény, majd regényből keletkező eposzi nagyság kerekedik ki az életmű kultikus darabjából.
Szerzői életműdíj gyermekirodalom kategóriában
Csukás István és Sajdik Ferenc illusztrátor
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy csupaszív, mindig mosolygós, fantasztikus képzelőerővel megáldott meseíró, akinek fejéből olyan híres mesék figurái pattantak ki, mint a Pom Pom, a Süsü, a sárkány, A nagy ho-ho-horgász vagy éppen a Mirr-Murr. Az írót Csukás Istvánnak hívták, szívmelengető történetein gyermekek ezrei nőttek fel. Ám az igazán jó mesék a hozzájuk illő, karakteres illusztrációkkal válhatnak örök érvényűvé. Sajdik Ferenc grafikus és karikaturista varázsolta vizuálisan egyedülállóvá, szívünknek oly otthonossá Csukás világát. Szerzői életműdíjunkat ebben az évben a korszakalkotó párosnak, az öt éve elhunyt Csukás Istvánnak és a kilencvennégy éves Sajdik Ferencnek ajánljuk.
Nyitókép: Libri